Ezerkilencszázötvenhat, te csillag

Megemlékezés az "56-os suhancokról" - Máté Debóra (8.a) írása

Képek és videó

Viki néni és Gabi néni szereplőválogatást tartott az október 23-ai műsorhoz. Örültem, hogy én is bekerültem a csapatba. Mivel eddig soha nem jelentkeztem ilyen jellegű feladatra, ezért a statisztaszerep nekem tökéletesen megfelelt. Hatalmas élmény volt a kezdetektől a végéig látni a műsor fejlődését.

Két fiatal találkozik, és visszaemlékezik az '56-os forradalom eseményeire egy napló segítségével. A videó visszaadta az 55 évvel ezelőtti hangulatot. Láthattuk, ahogy a szovjet tankok sokasága vonul Pest utcáin. Félelmetes volt. A napló részleteiből megtudhattuk, hogy már augusztusban viták támadtak a Petőfi-körben. A forró hangulat október közepén tetőzött, amikor a Műszaki Egyetemen diákgyűlést tartottak, és robbant a feszültség. Ledöntötték Sztálin szobrát, a tüntetők közé lőttek, ostrom volt a Rádió épületénél, az Országházat őrző szovjetek is tüzet nyitottak. Ekkor Nagy Imre tűzszünetet rendelt el, de akkor már visszafordíthatatlan volt minden. Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versében leírta, és a műsorunkban hallható volt, hogy milyen gyötrelmeket kellett kiállniuk.
Piros a vér a pesti utcán,
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?
Fiatalok! Ismét a tanult ifjúság, ismét Pesten! A nagy dolgok mind itt kezdődnek. Műsorunk folytatásában átélhettük és át is érezhettük, hogy mit érezhettek akkor, amikor a géppuska hangja felhangzott. Tamási Lajos 1956-ban íródott Halottak napja című versében írja:
Menj el a térre,
ahol fekszenek,
mondták - csak menj oda,
ha nem hiszed.
Furcsállom, hogy ilyen hátborzongató események után bizonygatni kellett bármit is. Ebben a forradalomban ismét nagy szerepe volt a költőknek, íróknak. Hiszen részese volt az eseményeknek többek között Kassát lajos, Tamási Áron és Szabó Lőrinc is. Márai Sándor ugyaqn nem volt akkoriban Magyarországon, de amennyire lehetett, figyelemmel kísérte a dolgokat. Ekkor írta a magyarokhoz a Mennyből az angyalt..., amit Csurka László hangja keltett életre. Dalok is színesítették műsorunkat. A '48-as forradalomra íródott Petőfi-vers megzenésített változata ismét aktuálissá vált október 23-án. Bródy Jánosra is hatással voltak ezek a történések, aki a forradalmat 10 évesen élte meg. A későbbiekben ezekből az időkbőlihletet tudott meríyteni dalszövegeihez. A Ha én rózsa volnék című dala, aminek részletét előadtuk, ma már hallgatható, de a hatvanas években be volt tiltva.
Műsorunkat többen látták abból a korosztályból is, akik az '56-os történteket átélték. Gabi néni és Viki néni a versek és a dalok segítségével időutazást tett. A nagymamák, szülők és tanárok könnyes szemekkel álltak fel a Himnusz hangjaira.

A műsorban szereplők névsora:
Benke István 8.a
Csuhaj László 8.a
Deák Dorina 8.a
Deák Molli 1.a
De Jaeger Maya 8.b
Horváth Gergő 8.b
Köntös Virág 8.a
Körmendi Ádám 8.a
Kövér István 8.a
Máté Debóra 8.a
Nagy Károly 8.a
Péter Róbert 8.a
Preczekján Klaudia 8.b
Revóczi Bettina 8.a
Vajda Fanni 8.a
Windberg Viktória 8.b
Wrábel Levente 7.
b

Képek